Zöldséges tészta - Pasta con le verdure

Régebben nem igazán voltam nagy barátságban a zöldségekkel, de amióta Olaszországban élek, igencsak megváltozott a helyzet. Most is van egy-két dolog, amit nem szeretek, de ma már nem gond betartani azt a szabályt, amely szerint 3-féle zöldséget és 2-féle gyümölcsöt kellene enni egy nap ahhoz, hogy egészséges életet éljünk. Egyik kedvenc receptem ez a zöldséges tészta: finom, egészséges és nem utolsósorban gyors. Nálam főleg azok az (olasz) tésztareceptek a nyerők, amelyeknél mialatt felforr a víz és kifő a tészta, a szósz is elkészül és még arra is marad időm, hogy megterítsek; igencsak előnyös a munkás hétköznapokra...

Hozzávalók 2 személyre:

• 1 kisebb padlizsán
• 1 cukkini
• 1 kaliforniai paprika
• néhány koktélparadicsom (de lehet nagyobb paradicsom is darabokra vágva)
• egy fél vöröshagyma
• penne vagy fusilli tészta
• olívaolaj, só, bors, esetleg friss bazsalikom

1. Tegyük fel a vizet a tésztának.

2. Pucoljuk meg és vágjuk fel a hagymát. Daraboljuk fel a többi zöldséget is, a koktélparadicsomokat pedig vágjuk félbe.

3. A serpenyőbe tegyünk egy kis olívaolajat, futassuk meg rajta a hagymát. Utána tegyük bele a paprikát, 1-2 perc után a cukkinit, majd a padlizsánt és időnként keverjük meg. (A sorrend a zöldségek mérete alapján változhat.)

4. Főzzük ki a  tésztát.

5. Kb. 10 perc alatt a zöldségek is elkészülnek, az utolsó 2 percre adjuk hozzá a paradicsomdarabokat is. A végén sózzuk, borsozzuk.

6. Szűrjük le a tésztát, tegyük bele a serpenyőbe és forgassuk át a zöldségekkel együtt. Díszítésként használhatunk friss bazsalikomot is.

Mire jó (az evésen kívül) a parmezán?

Érdekes cikket találtam a HVG oldalán a napokban. A parmezán mint fizetőeszköz:

http://hvg.hu/gazdasag/20100918_parmezan_olaszorszag

Végül is nem rossz ötlet…

Pisa

Nyár eleje óta van Budapest-Pisa repülőjárat is, így ezen felbuzdulva meglátogattak a szüleim. Tőlünk Pisa kevesebb, mint egyórányira van, el lehet tehát képzelni, mennyire örültünk ennek a lehetőségnek.
A reptér (Galileo Galilei) a városhoz szokatlanul közel fekszik. Olaszország egyik legforgalmasabb repülőtere, ami nekem kicsit furcsa volt, mert végül is nem az az igazi nagyváros, mégis Olaszország, Európa és a világ számos pontjára el lehet innen jutni.

A repülő persze kicsit késve érkezett, szerencsére, mert én is. Kicsit elkeveredtem a kocsival, mentségemre szolgáljon, hogy először jártam itt, esett az eső és rutinos sofőrnek sem nevezhetem magam. Mindenesetre megérkeztem, pont amikor a gép leszállt.
A délután a rendelkezésünkre állt, így ha már Pisában voltunk, természetesen nem hagyhattuk ki a város fő nevezetességeit.
Az Arno partján leparkoltuk a kocsit. Elég könnyű volt parkolóhelyet találni, (általában 1,25 euro/óra a parkolási díj) és szerencsére az eső is elállt.
Először az Arno folyót néztük meg, a Ponte Solferinóról (Solferino híd) egy érdekes kis templomot fedeztünk fel, a Santa Maria della Spinát, az olasz gótika egyik kiemelkedő alkotását. Korábban még közelebb helyezkedett el a folyóhoz és hogy megvédjék az áradásoktól, a 19. sz.-ban lebontották (a köveket megszámozták), majd egy szinttel feljebb újra felépítették. Szerintem még így is elég közel van az Arnóhoz és igen furcsa az elhelyezkedése…



A Santa Maria della Spina templom az Arno folyó partján, Pisa

Ezután a Csodák tere (Piazza dei Miracoli) felé vettük az irányt. A hídtól kb. 15 perc séta alatt érhető el. Gyönyörű látvány a zöld gyepen a három, fehér színű látnivaló (már ha a sok turistától lehet látni valamit, amikor odaérkezünk). Nekem, amikor jó pár évvel ezelőtt láttam, kicsit olyan volt, mintha egy makett lenne nagyban.

A Ferde-toronyba meg sem próbáltunk jegyet szerezni, általában csak pár órával későbbre van, így csak kívülről csodáltuk meg.

A Bazilika és a Ferde-torony, Pisa

A Bazilikába és a Keresztelőkápolnába viszont bementünk, ide egyből lehetett jegyet venni és nem is állt sor a bejáratnál. (A kettőbe fejenként 6 euro a jegy, míg a Ferde toronyba 15 euro.)

A Keresztelőkápolna és a Bazilika, Pisa

A Bazilika építését a 11. sz.-ban kezdték el, több stílus keveredik benne (lombard, bizánci, iszlám, stb.) Belseje gazdagon díszített, külön figyelmet érdemel Giovanni Pisano szószéke és a bronz csillár, amelynek mozgását figyelve jött rá Galileo Galilei az ingamozgás törvényszerűségeire.

A Bazilika, Pisa

Pisano szószéke, Pisa

Olaszország legnagyobb keresztelőkápolnája belülről jóval egyszerűbb és szerényebb, mint a Bazilika. Érdemes felmenni a karzatra és fentről megcsodálni a kápolna belsejét.

A Keresztelőkápolna, Pisa

Akinek több ideje van, megtekintheti az Arno folyó partján elhelyezkedő épületeket is.

Pisa fontos egyetemi és kutatóközpont, leghíresebb szülöttje pedig Galileo Galilei.

Véget ért a Velencei Filmfesztivál

Az idén 67. alkalommal megrendezett Velencei Filmfesztivál Európa egyik legrangosabb filmes eseménye. Először 1932-ben osztották ki a legjobb filmnek járó Arany Oroszlánt (az oroszlán egyébként Velence szimbóluma).
Természetesen ez a fesztivál sem múlhatott el kisebb botrányok, rosszízű pletykálkodások nélkül. A gazdasági válság miatt eleve kevesebb pénz állt a szervezők rendelkezésére, az időjárás sem igazán volt kedvező, a torontói filmfesztivál pedig megosztotta a vendégeket. A legjobb filmnek járó Arany Oroszlánt idén a zsűri elnökének (Quentin Tarantinonak) a volt barátnője kapta: Sophia Coppola a Somewhere (Valahol) című filmjéért.

Az olaszok számára kimondottan csalódás volt ez a hét: semmilyen díjat nem kaptak, filmjeiket nem igazán értékelték, általában nehezen érthetőnek találták. Többen úgy gondolják, hogy gyökeres változásokra van szükség az olasz filmgyártásban...

Az Ezüst Oroszlánt Alex de la Iglesia a Balada triste de trompeta (Szomorú ballada trombitára) című spanyol-francia filmje kapta. A legjobb férfi főszereplő díjával az Essential Killing, lengyel filmben nyújtott alakításáért Vincent Gallo-t, míg a legjobb női főszereplő díjával Ariane Label-t az Attenberg című görög film főszereplőjét jutalmazták.

A kreativitás fesztiválja - Sarzana

Egy nagyon érdekes fesztivál ért véget vasárnap Sarzanában. Ez a kisváros (kb. 20 ezer lakos) tele van programokkal. Augusztus végén volt a Régiségvásár, szeptember 3-5 között pedig a 7. alkalommal megrendezett Festival della Mente. A fordítással kicsit bajban vagyok, magyarul az Elme/ész fesztiválja nem hangzik olyan jól. Tulajdonképpen Európában az első, a kreativitásnak szentelt fesztiválról van szó.

Mi is ez? Szeptember elején 3 napig hires tudósok, matematikusok, fizikusok, írók, művészek, zenészek tartanak előadásokat különböző témákban. Közös vonása ezeknek az eseményeknek, hogy valamilyen módon kapcsolódnak a kreativitáshoz, a gondolkodáshoz, megpróbálnak választ találni a “Miért és hogyan születnek az ötletek?” kérdésre. Idén 72 előadás közül lehetett választani, ebből 34 játékos program a 4-14 éves gyermekek számára készült. Néhány példa ezekből. Gyerekeknek: A teleszkóp működése, Einstein doboza, Sherlock Holmes és a genetika, A dinoszauruszok öröksége, A víz, egy csepp élet. Felnőtteknek: Gutenbergtől a Google-ig, Freud öröksége, Az elme és a test, A lehetetlen nyomában, Miért hiszünk a történeteknek?, A lélek és az iPad, A képzelet szörnyei, Az ész és a technológia, stb.

A fesztivál honlapján http://www.festivaldellamente.it/ pedig meghallgathatóak, illetve videón megtekinthetőek az eddigi rendezvények előadásai.

Mary J. Blige és Tiziano Ferro: Each tear

Annyira szép ez a szám, hogy nem tudtam megállni, hogy ne tegyem fel ide, bár nagy része angolul van. Az egyik énekes olasz, Tiziano Ferro és a végén azért egy kicsit énekel olaszul is.

Ingyenes olasz nyelvű e-bookok

A Facebookon hívták fel a figyelmemet erre a csoportra: e-state book, un e-book per l'estate. Augusztusban alakult és már több, mint 3000 tagja van. Az alapítója Maria Giovanna Luini, orvos és író elsőként saját e-bookját (E' il mio racconto) ajánlja elolvasásra. A könyv a http://www.mariagiovannaluini.it/ oldalról tölthető le. A Facebookon a csoport tagjaként bárki ajánlhat ingyenes e-bookokat, Maria Giovanna oldalán viszont csak az általa már elolvasott és továbbajánlásra érdemesnek talált könyvekből válogathatunk. Az alapító nem helyettesíteni kívánja a papír alapú könyveket, hanem alternatívaként kinálja. Mivel az ötlettel én is egyetértek (kiváló lehetőség például a nem Olaszországban élőknek a nyelvtudás frissen tartására), jó szívvel ajánlom tovább ezt az kezdeményezést.